A mobilitási programban az első félévben 3042-en vettek részt, ők a világ vezető egyetemeire jutottak el, többek között az Egyesült Államok, Japán, Kína vagy az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeibe. Hozzátette: a résztvevők száma a második félévben el fogja érni az ötezret, így éves szinten legalább nyolcezer hallgató, oktató és kutató szerezhet nemzetközi tapasztalatot a program révén.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, Brüsszelnek azért nem sikerült “erkölcsi és jogi alap nélkül” eltiltani a magyar egyetemistákat a nemzetközi kapcsolatoktól, mert “mi sikeresek vagyunk, megrázzuk magunkat, és csinálunk valami jobbat, valami újat”.

Ez a Pannónia-program, amellyel a magyar felsőoktatás és a magyar egyetemisták kiválóságát mutatjuk meg – hangoztatta.

A miniszter kiemelte: a kormány minden lehetőséget biztosítani kíván az egyetemistáknak, ezért 2024-hez hasonlóan idén is tízmilliárd forintot fordítanak a mobilitási program megvalósítására.

Szavai szerint fontosnak tartották, hogy a programot az egyetemisták igényeire szabva alkossák meg, ezért megkérdezték a fiatalokat, hogy mi fontos nekik. Az egyik ilyen szempont a teljes kreditelismerés volt, vagyis hogy a külföldön töltött idő ne késleltesse a diplomaszerzést.

“Ez az Erasmusnak nem jött össze”

– jegyezte meg. Elmondta: szükségesnek tartották a rugalmasságot is, ezért néhány hetes, több hónapos és féléves utazásokra is lehet pályázni.

Hankó Balázs kiemelte azt is, hogy míg az Erasmus programban a pénz utólag érkezik, a Pannónia esetében a hallgatók előre megkapják az ösztöndíjat, ami egyébként magasabb összegű is, mint az erasmusos. Példaként említette, hogy míg egy négy hónapos németországi mobilitás ösztöndíja Erasmussal egymillió forint, addig a Pannónia program ugyanerre másfél millió forintot biztosít.

A miniszter közölte: a program révén már 4045 egyetemi kapcsolat szövődött, a fiatalok külföldi tapasztalatai pedig a magyar nemzetet, a magyar gazdaságot erősítik.

“Mi a világra nyitunk”, hangzik a program mottója, és ez ténylegesen így van

– húzta alá a tárcavezető.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora úgy fogalmazott: “aljas, galád dolog”, hogy az Erasmus lehetőségét megszüntették a magyar modellváltó egyetemek hallgatói számára, de így sem sikerült a kormány ellen hangolni a fiatalokat. A Pannónia Ösztöndíjprogrammal kinyílt a világ a fiatalok előtt, akik nem csak Európába mehetnek, hanem a világ minden részére – fogalmazott.

“Ez olyan sikertörténet, amely felbecsülhetetlen” – hangsúlyozta, hozzátéve: külön öröm, hogy nemcsak hallgatók, hanem oktatók is részt vehetnek a programban.

Szabó Lajos György, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese elmondta: a Corvinuson itthon is nemzetközi környezetben tanulhatnak a hallgatók, mert az összlétszám húsz százaléka külföldi. Ezzel együtt nagyon fontos, hogy a fiatalok eljussanak külföldre és nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Szavai szerint a modellváltás kiváló lehetőséget adott arra, hogy az oktatás és a kutatás színvonalát tovább növeljék, valamint, hogy nemzetközi mércével mérve is láthatóvá tegyék az egyetemet.

Czibere Károly, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt: a Pannónia Ösztöndíjprogram innovatív program, ami kiszélesítette a lehetőségeket, és sokkal többet kínál, mint az Erasmus.

Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke örömét fejezte ki, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően “végre rendeződött a külföldön szerzett kreditek elismerése”. Jelezte, ez jelentős könnyebbséget jelent a hallgatóknak. Méltatta továbbá a hallgatói nagyköveti rendszer kialakítását is, ami lehetővé teszi, hogy a mobilitásban részt vevő hallgatók megosszák a tapasztalataikat.

Fotó: MTI